Furcsa módon, ahogy a világ halad elõre a 21. században, úgy nõnek az ember egészségére leselkedõ veszélyek. Környezetünket elárasztják a „forradalmi újdonság”-ok amelyekhez szervezetünk sohasem alkalmazkodott.
Az élelmiszeriparnak és a mezõgazdaságnak manapság nem az az érdeke, hogy biológiailag optimális táplálékokat fejlesszen ki és gyártson. A mennyiségre és a gyártási költségek erõszakos lefaragására történõ törekvés, egyre nyilvánvalóbban csonkítja meg a termékek beltartalmi értékét.
Mind szélesebb körben alkalmaznak mesterséges kémiai anyagokat, tartósítószereket az élelmiszerekben, folyamatosan nagyobb teret hódítanak a génkezelt alapanyagok.
Egyre másra jelennek meg a cikkek és tanulmányok arról, hogy az elmúlt egy emberöltõ alatt milyen veszélyesen alacsony szintre csökkentek az alapvetõ élelmiszereink (gabonák, zöldségek, gyümölcsök, tej) vitamin, ásványi anyag és nyomelem szintje.
Már nem csak szakmai körökben ismert tény, hogy a betegségek közül egyre többrõl bizonyosodik be, hogy táplálkozási eredetû.
Ezek a körülmények hozzák létre az étrendkiegészítõk létjogosultságát, amelyek olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak táplálkozási vagy élettani szempontból fontos anyagokat.