TÁPLÁLKOZÁSI „ISKOLAPÉLDÁK” SZÜLŐKNEK

Elkezdődött a tanév és vele a fejtörés is, hogy mit, hol, hogyan egyen a gyerek, miként tudja a szülő ellenőrizni a táplálkozását, ha napi 7-8, de sokszor 10-12 órát távol van otthonról. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége már két éve vezet egy gyermekelhízás elleni kísérleti programot Dunaharasztiban és Szerencsen, amely nemzetközi modellen alapul. Ebben az oktatáson kívül, szakemberek által összeállított napi menükkel is igyekeznek segíteni az ovisok és iskolások egészséges táplálkozását, hogy hozzászokjanak a változatos és helyes étrendhez.

Jó tudni, hogy:

1. az iskoláskorú gyermek napi energiaszükséglete 2200-2500 kcal, ami nagyjából egy közepes intenzitású fizikai munkát végző felnőttével egyezik meg
    
2. a fiúknál 12-13 éves korban kb. 20 cm-es testmagasság-növekedésre és 20 kg testtömeg-gyarapodásra lehet számítani, a lányoknál ez kicsit előbb, 10-11 éves korban következik be, náluk a változás általában plusz 16 cm-rel és 16 kg-mal jár
    
3. minden ötödik gyermek súlyproblémákkal küzd Magyarországon, táplálkozási zavarokkal háromszor annyi kamasz fordul szakemberhez, mint 10 évvel ezelőtt
    
4. a gyerekek fele reggeli nélkül megy el az iskolába

Amire érdemes odafigyelni:

1. Reggelizzen, mielőtt elindul!
    
2. A reggeli az egészséges, napi ötszöri étkezés indító eleme, ami a gyerek délelőtti tanulási teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Ideális esetben a reggelinek teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, azaz pékárut, tejet, tejterméket, vagy sovány felvágottat, halat, tojást, zöldséget-gyümölcsöt és folyadékot kell tartalmaznia.
    
3. Csomagoljunk tízórait és uzsonnát, mert – többek között a nassolási vágyat is csillapító – napi ötszöri étkezés a kisétkezésekkel lesz teljes! Törekedjünk a változatosságra és különösen a zöldség, gyümölcs választáskor vegyük figyelembe az idényjelleget! Tudjuk meg, hogy mit kap a gyermek ebédre az iskolában, hét elején nézzük át az iskolai étlapot, és ennek ismeretében állítsuk össze az otthoni fogásokat! Pénz helyett inkább ételt adjunk, de ha már az előbbiből kell megoldania a napi étkezését, legalább beszéljük meg vele, hogy mit vegyen belőle!
    
4. Legyen nála innivaló!
    
5. Lényeges, hogy a gyermek eleget igyon, mielőtt elkezdődik a tanítás, mert nagyon gyakran nem elégséges az a folyadékellátottság, amivel nekilátnak a tanulásnak, ez pedig a közérzetükre és a tanulmányi teljesítményükre is negatívan hat. A változatosság a megfelelő folyadékbevitelhez is hozzásegít.
    
6. Különösen figyeljünk oda a megnövekedett folyadékigényű napokra, amikor például testnevelésóra és edzés is van, vagy későn ér haza.
    
7. Ne erőltessük, amit nem szeret, de az sem jó, ha minden nap ugyanazt csomagoljuk, mert a kedvencére is hamar ráunhat!
    
8. Megfelelő adagot csomagoljunk!
    
9. A mennyiségnél vegyük figyelembe a gyermek életkorát, igényeit és azt, hogy mennyi ideig van távol otthonról az iskolai és az egyéb elfoglaltságai (különóra, edzés stb.) miatt. A csomagolásnál figyeljünk oda a romlandóságra! A könnyebben romló ételeket egye meg korábban, pl. tízóraira, a pékáru, müzli mellé a tejet vagy tejterméket, ha lehet, ne vigye magával, inkább vegye meg a büfében, az otthonról vitt főtt ételt fogyasztás előtt melegítessük át vele, az iskolai büfék vagy konyhák nagy részében van erre lehetőség. Naponta legalább egyszer együnk együtt!
    
10. A közös étkezéseknek a fizikai szükségletek kielégítésén túl lelki hozadéka is van, összetartja a családot, színtere a közös beszélgetéseknek, az együttlétnek. Nem utolsó sorban pedig alkalmat teremt a szülőknek arra, hogy jó mintát adva kialakítsák és rögzítsék a gyerekekben a helyes táplálkozási szokásokat.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége