Téli időszámítás: az óraátállítás egészségügyi hatásai

Írta admin 2017. 10. 19. 0 hozzászólás

Minden ember saját belső óráját követi. Ez határozza meg, hogy milyen ritmusban éljük napjainkat. De mi történik, ha a belső és a külső óra összhangja megszűnik?

A belső óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, a nap folyamán változnak például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Legnagyobb mennyiségben hat és kilenc óra között vannak jelen a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk.



A belső órára a nap járásának, a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása, utóbbi hatással van a melatonintermelésre is, a szervezet az alvást szabályozó hormont sötétben termeli. A biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az ehhez szükséges idő egyénenként változó. Van, akinek négy napra, míg másoknak (bár nagyon ritkán) 14 napra van szükségük.

Eddig tudományosan nem bizonyították, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, és szakértők szerint ez valószínűtlen is, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket.

Az őszi átállás főleg az időseket, a csecsemőket, a gyerekeket és a betegeket viseli meg

A téli időszámításra való átállás miatt sokan korábban kelnek reggel, és este hamarabb fáradtnak érzik magukat. Mivel minden ember más és más, erre is különbözőképpen reagálunk. Az egyéni különbségek mellett, a csecsemők, a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek, szervezetük nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
 

Mennyi időt vesz igénybe az átállás?

Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő.

Németországi statisztikák szerint az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal, első sorban a nyári időszámításra való átálláskor. Ekkor többeknek van szüksége altatókra és antidepresszánsokra. A fáradtság miatt a balesetek elkerülése végett különösen óvatosnak kell lenni a forgalomban résztvevőknek és a játszótéren is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyű igazodni a napirend változásaihoz.

Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen az átállás?

Altatók helyett először próbáljon meg kíméletesebb megoldást keresni, igyon például gyógyteát vagy vegyen egy meleg lábfürdőt. Kérjen tanácsot orvosától! Bármelyik irányba állítják is át az órát, mindig hasznosak a relaxációs technikák: a Jacobson-féle progresszív izomlazítás vagy az autogén tréning.

Este ne egyen sokat, lefekvés előtt három órával kerülje a kávét, a teát és más élénkítő hatású italokat. Ne nézzen thrillert vagy egyéb felzaklató műsort. Esténként lehetőleg a vitákat is kerülje. Ezek ugyanis lehetetlenné teszik a nyugodt, pihentető alvást.


Az óraátállítást követő 10 napban legyenek különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes elfoglaltságokat is kerüljék, főleg, ha tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik szervezetüket. Iktassanak be több szünetet. Ha nagyon fáradtnak érzi magát, ne vezessen, utazzon inkább tömegközlekedési eszközzel! A balesetveszélyes házimunkákat, például az ablakpucolást is mellőzze ebben az időszakban!

Egy hétre mondjon le a délutáni alvásról, ha fáradt is, inkább maradjon ébren! Így a belső óra könnyebben átáll, és éjjelente jobban fog aludni.

Forrás: webbeteg.hu

 

 

 

 

Leave a Comment