Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz-betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Mi történik, ha stressz-hatás éri a szervezetet? Mielőtt a szervezetünk válaszát vizsgálnánk a stressz-faktorokra, tudnunk kell, hogy a stressznek két fajtáját különíthetjük el. Megkülönböztetünk pozitív és negatív stressz-hatásokat.

A „pozitív stressz” serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és ezt követően rövid időn belül visszatér a szervezet a normális szintre. (Erre példa egy támadás az utcán. Ekkor a stressz-hormonoknak köszönhetően az izmainkban fokozódik a vérellátás, mely a menekülést szolgálja.)

A „negatív stressz” inkább lelki folyamatokon nyugszik, általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, úgymint kézremegés, verejtékezés. (Ilyen reakciót válthat ki egy házastársi veszekedés, vagy sorban állás a már egyébként is fokozott érzelmi állapot talaján.)

Fenyegető szituációban a szervezetben fokozódik az ún. stressz-hormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése. A fokozott stressz-hormon szint mozgósítja a szervezetet: a vérnyomás emelkedik, fokozódik a szívverés, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

A stressz-helyzetekben az adrenalin és noradrenalin mellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, amely hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

A stressz folyamata három szakaszra osztható:

1., A veszély helyzet (riadó), mely a szervezetet fokozott állapotba helyezi.

2., Az ellenállás a kialakult helyzet megoldására mozgósítja a testet.

3., Kimerülés stádiumában a nyugalmi egyensúly már nem tud visszatérni, állandósul a fokozott készültség állapota.

Minden reakció azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a test - a szervek és izmok - a vészhelyzet elhárítására.  

STRESSZKEZELÉS 6 PONTBAN

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.  

- Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?

- Csökkenteni kell a stresszre adott emócionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?

- Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zene terápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet.

- Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta, stb.), a dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás.

- Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése.

A rohanó mindennapokban a szervezet stressz-válasza sok esetben már olyankor is aktiválódik, amikor nem veszélyhelyzet elhárítása a cél, és a fokozott készültség valójában nem is segíti a helyzet megoldását. Ilyenkor a test kilendül a nyugalmi egyensúlyából, fokozottan reagál a külső ingerekre és folyamatosan az egyensúly helyreállítására törekszik, ami a stresszes állapot állandósulásához vezet.

A stressz hatása a szervezetre

A stressz tünetei az ingerlékenység, fáradtság, gyakori fejfájás, alvászavar. Ha a szervezet nem képes megbirkózni az adott élethelyzettel testi és lelki (pszichésen) szinten is számolni kell a káros hatások kialakulásával.

A káros stressz-hatások a szív- és érrendszert érintik leginkább. A stressz-helyzetre bekövetkező vérnyomás emelkedés, a szívfrekvencia fokozódása egy magasabb szinten stabilizálja a szív munkáját és magas vérnyomást (hipertónia) okoz. A fokozott verejtékezés a só- és vízháztartás egyensúlyát befolyásolja, a tápcsatornától elvont vérmennyiség pedig tartós fennállás esetén vérellátási zavart okozva, fokozza a fekély kialakulási hajlamot, rontja az emésztést.

Az állandó alkalmazkodási kényszer depresszió kialakulásához, alkoholizmushoz és súlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet. A test erőforrásainak kimerülése gyengíti az immunrendszert és esendővé teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A stressz-helyzeteket elkerülni szinte lehetetlen, az életünk velejárója. A negatív stressz-hatások csökkentése legyen a célunk. Találjuk meg a számunkra leghatékonyabb kikapcsolódási lehetőségeket – relaxáció, hosszú séták a természetben, masszázs - a káros következmények elkerülése érdekében.

Forrás: http://www.webbeteg.hu